hrmaffia

                                                                                        Szerző: Fejes Zsófia

Rengeteg elemzés és kutatás próbálja megmagyarázni, hogy miért ér el kevesebb nő sikereket a karrierje során, mint férfi társaik. Ellemers és munkatársai egy 2012-es tanulmányban azt vizsgálták, hogy a nőkkel, mint csoporttal illetve a nőkkel, mint egyénekkel és mint vezetőkkel szembeni elvárások hogyan ütköznek egymással a szervezetben és hogyan határozzák meg az előmenetelt.  

Két alapvető vélekedést emelnek ki a nők vezetői pozícióba kerülésével kapcsolatban:

1. A nők vezetőségben való megjelenésével egy más látásmódot hoznak magukkal – véli sok tulajdonos, így a férfiak vezetési stílusát tulajdonképen kiegészítik. Megjelenik általuk a sokszínűség a szervezet életében. Ez a vélekedés tulajdonképpen a jóindulatú szexizmus egy formája.

2. A vezető pozícióban lévő nőkkel kapcsolatban azonban szintén megjelenhet az elvárás, hogy a management-be bekerülve megmutassák a versenyképességüket és a szívósságukat, mely tulajdonságokat klasszikusan inkább a férfiakhoz kapcsol a társadalom. A női vezető így patt helyzetbe kerül: ha az elvárt nemi szerepek mentén viselkedik, alááshatja tekintélyét a vezetőségben. Ha viszont valóban szívósságot és versenyképességet mutat, az hosszú távon a munkahelyi interperszonális kapcsolatai rovására mehet, mint azt kutatások bizonyítják.

A nők karrierépítésével kapcsolatban két fontos és talán kevésbé ismert hatást is említenek a szerzők. Az egyik az „üveg szikla” (glass cliff) effektus, mely annyit tesz, hogy nőket gyakran igazán kritikus helyzetekben tesznek magas vezetői pozícióba, mondván, „most már nincs mit veszíteni” vagy „nézzük meg, mit tud egy nő”. Ez a jelenség viszont veszélyeztetheti a nőket az egyéni sikerességben, hiszen ezeket a kritikus helyzeteket már nem mindig tudják visszafordítani, amit a személyükhöz és a csoportjukhoz (nők) kapcsolódó kudarcként címkézhet a szervezet.

Emellett megjelenik a „méhkirálynő” (queen bee) effektus, mely azt jelenti, hogy egy magas pozícióban lévő nő magát különlegesnek és kivételesnek látja a többiekhez képest. A méhkirálynők sokszor aláássák az egyenlőséget elősegítő programokat és tagadják a munkahelyi szexizmus létezését. Ez a jelenség alááshatja a nők, mint csoport sikerességét a szervezeten belül.

A bemutatott szervezeti hatások bizonyítják, hogy a női nemi szerep elvárások és a vezetőkkel szembeni elvárások sok ponton ütköznek, ami a nők előmenetelét nagyban megnehezíti, és melynek megoldása egyre sürgetőbbé válik a fejlett társadalmakban is.

Felhasznált irodalom: Ellemers, N., Rink, F., Derks, B., Ryan, M. K (2012): Women in high places: When and why promoting women into top position can harm them individualy or as a group (and how to prevent this). Research in Organizational Behavior. 32, p. 163-187.