Szerző: Ishitani-Seres Nikolett

A munkahelyi stressz növekedő tendenciát mutat, s bizonyítottan hatással van az egészségre, ahogy azt egy 1999-ben elvégzett és két évvel később megjelent vizsgálat is kimutatta. A tanulmányban használt elméleti modellek által azonosíthatóak a munkahelyi környezet azon tényezői, amelyek negatív hatást gyakorolnak az egészségre. Az egyik ilyen modell a „munka iránti kereslet- szabályozás” modellje, melynek középpontjában a munkahely és a munkaszervezés áll. Az „erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansági” modellje hangsúlyozza az ellenőrzés helyetti jutalom fontosságát, illetve megjelenik a munkahelyi erőfeszítések kompenzálása, mint fontos szempont.

A vizsgálat 1999 júliusában zajlott, egy 213 főt teljes munkaidős állásban foglalkoztató japán autógyártó üzemben. Két típusú dolgozót különítettek el: a futószalagnál dolgozókat, illetve (a munkahely elvesztésével fenyegetett) irodai, és más támogatói feladatokat végző személyeket. A kérdőíveket 190 alkalmazott töltötte ki, azaz a foglalkoztatottak 89 százaléka. Az átlagéletkor 36,5 volt (20-59-es tartományban), a foglalkoztatottság időtartama pedig rendkívül magas, átlagosan 11,8 év. A vizsgált alanyok 53%-a férfi, 47%-a nő volt, melyben 14%-os aránnyal voltak középvezetők, és 86 %-ban munkások. A munkájuk elvesztésével fenyegetett kollégák a megkérdezettek 40 %-át tették ki a mintának.

Öt skálát használtak a tesztben, melyből kettő a "munka iránti kereslet- szabályozás" modelljére, három pedig az "erőfeszítés-jutalom egyensúlytalansági" modelljére támaszkodott.

Az eredmények azt tükrözték, hogy a depresszió előfordulása rendkívül magasnak mondható: 39%. Ennek oka a határidők betartása miatti nagy nyomás, a többletmunka, monotonitás, a növekvő kereslet és a magas felelősség. A feltáró elemzések azt is kimutatták, hogy sokkal magasabb a depresszió esélye azoknál, akik a munkájukat esetlegesen elveszíthetik.

Az alacsony munkahelyi ellenőrzés, az egyensúlytalanság az erőfeszítés és a jutalom között párosulva a magas szintű elköteleződéssel, összekapcsolhatóak a depresszióval az egész mintában. A hatások  -az elköteleződés kivételével-, potenciálisan erősebben hatnak azokra, akik a felmérés idején a munkahelyük elvesztésétől féltek. A kutatás során megállapították, hogy a dolgozók túlzott terhelésnek vannak kitéve, valamint felmerült az alkalmazottak elégedetlensége, és aggodalmuk a munkájuk bizonytalansága miatt.

Összességében látható, hogy megelőző intézkedésekre, felelősségvállalásra van szükség a munkahelyi egészség megőrzéséhez. Ezen intézkedéseknek pedig különösen azokat kell megcéloznia, akik a veszélyeztetett kategóriákba tartoznak, azaz fenyegeti őket munkahelyük elvesztése.

Forrás: Akizumi Tsutsumi, Kazunori Kayaba, Töres Theorell(2001): Association between job stress and depression among Japanese employees threatened by job loss in a comparison between two complementary job-stress models. Scand J Work Environ Health 27. 2. sz. 146—153.